A népfőiskolán zenével élünk. Minden reggel éneklünk a népfőiskolai énekeskönyvből, amiben szerelmes, vagy épp vidám daloktól kezdve reggeli és esti énekeken át egészen a történelmi dalokig mindenféle tematika előfordul. A legrégebbi ének nem több 150 évesnél (ennél már szabadkoztak, hogy ősöreg), és - lehet, ezt már említettem - a történelmi részben van néhány angol hippidal, sőt, ott kapott helyet a Scorpionstól a Wind of Change is a vasfüggöny leomlásának korából.
A népfőiskola gyakran szervez esti koncertet. A kötelező részvétel ellenére jót kapok minden koncerttől. Kedvencem az elmeháborító skandináv jazz; ha bedurvul, vágod az ereidet a fürdőkádban, érzed a penge sercegését a bőrödön, de ha gyengéd, akkor is minimum manókat és tündéreket látsz előbukkanni az elvarázsolt jütlandi préri tükrös tavaiból és egymásba fonódó ágai közül.
Persze nemcsak agyfelkavaró szerzeményekkel bizsergetik a fejünket. Az itt megfordult könnyűzenészek közül kedvencem a Wafande nevű reggae fantaszta, akinek népszerű refrénje reménnyel dalolja: "The only thing I want from Christmas Santa is ganja".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése